A follikuláris egység extrakció (FUE) 
Kisebb léptékű kezelések a follikuláris egység extrakció (FUE) módszerével is elvégezhetők. Ez a módszer, amely még a lyukasztásos-fúrós időszakból származik, az utóbbi időben sokat finomodott, és így megerősödve újra piacképessé vált. A kezelőorvos számára ezzel egy egyszerű és mindenekelőtt költségkímélő eljárás vált elérhetővé. Nem szükséges hozzá nagy személyzet, és elmarad a preparációs szakasz (a hajhagymák előkészítése) is. A kezelést maga az orvos egyedül is elvégezheti. A lebonyolítás hordoz magában némi kockázatot, és figyelmen kívül hagyja az esztétikai és anyagi szempontokat, amelyek viszont a páciens számára döntő jelentőségűek.
A follikuláris egység extrakció során az egyes hajszálak a kivétel helyén egy finom eszközzel mintegy kilyukasztásra kerülnek. Ehhez előszöris a fej hátsó részét teljes mértékbe le kell borotválni. Ezután annyi hajhagyma kivétele történik meg, amennyi az átültetéshez szükséges. Ezáltal a tarkón sok kis „lyukacska” marad, amelyek aztán hegesednek. Akár ciszták is képződhetnek. Mivel előre nem látható, hogy a hajhagymák a fejbőr alatt milyen irányban nőnek, ezért a kivételnél 10-30%-os arányban sérülhetnek, attól függően, hogy a kezelőorvos mennyire gyakorlott, és a haj milyen állapotban, illetve milyen növekedési szakaszban van. Mindez bizonyos esetekben azt jelentheti, hogy kb. 50%-kal több hajhagymát kell kivenni az előre eltervezettnél, hogy a tervezett eredmény megvalósulhasson. Az „élethosszig növekvő hajhagymák” számára ez meglehetősen gazdaságtalan beavatkozás, az ár pedig többszörösével nő. Amennyiben a későbbiekben újabb kezelésre lenne szükség, akkor előfordulhat, hogy az alkalmazott kivételi eljárás miatt hajhagyma-egységek hiányoznak majd.
Miközben a Moser-módszer eredményességéről több ezer dokumentált eredményt lehet felmutatni, függetlenül attól, hogy melyik klinikán alkalmazták, és ezek a sikerek mind természetes és esztétikus benyomást keltenek, addig a a follikuláris egység extrakció esetében ilyesmiről nem lehet beszámolni. A kezelés kétszer annyi ideig tart, mint a Moser-módszer, miközben a hajhagyma-egységeknek végül csak a fele kerül átültetésre.
A kezelőcsapat figyelmének középpontjában a kivétel áll, mivel ez komoly energiát és koncentrációt igénylő művelet. Pedig valójában a fogadó területre kellene a figyelemnek összpontosulnia. Annak érdekében, hogy megfelelő fizikai, pszichikai erőforrás valamint elegendő idő álljon rendelkezésre, a kezelés időtartamát csökkenteni kell, és a páciensnek több egymást követő napon is meg kell jelennie kezelésre, mivel ez az eljárás az orvos számára rendkívül kimerítő. Mindezek következtében a páciens esztétikai igényeinek teljesítésére kevés idő és energia fordítódik.